89. Egy elszólás és következményei...

Sziasztok!

Először is köszönöm a hozzászólásokat, sokat dobtok vele a hangulatomon!!!

A kérdésekre válaszolva, jól vagyok. Eddig csak a kozmetikusokról tartottam úgy, hogy szadista hajlammal rendelkezik az összes, (lásd arctisztítás, szemöldökszedés, gyantázás) de rájöttem, hogy a gyógytornászok egy fokkal se jobbak náluk. Amikor azt mondom, kész vége, nem bírom tovább, akkor angyali mosollyal azt válaszolja, na még egyszer próbáljuk meg. És még vissza van két hét. 10 alkalom!

Járok vizes kezelésre is, az kész felüdülés. Amúgy már elég szépen megyek, csak csöppet sántítok, és guggolni nem tudok. Az egészségügyi állapotom állítólag kielégítő, csak ne szurkálnának folyton. Esküszöm, néha azt várom, hogy ha megiszok egy pohár vizet, mikor áll neki kifolyni a bőrömből.

Oké ez erős túlzás volt!

Örülök, hogy örültök Kellan-nak, tudom sokáig hanyagoltam, de nehezen tudok azonosulni a gondolkodásával (képletesen értve persze) ha nincs közvetlen kapcsolatba Annával.

Aztán voltak kérdések:

Detty - Anna Ash-sel járt Kellan-nél még anno amikor volt az a kis félreértés, mert Kellan próbált megszabadulni AnnaLynne-től. 44. fejezet

és igen a nagyapa és anyagi helyzete még helyt kap.

Lylia - A kérdésedre a válasz azt hiszem Ian visszatér majd, alkalomszerűen. (én is imádom, főleg a szemeit!)

Böbe - De kínozni fogom őket, gonosz vagyok.

Titti - a tetoválás rejtély pár fejezet múlva kiderül.

Roni - örülök, hogy a család jól van:)

Sophie - azt nem tudom, hány fejezetes lesz a végén, az elején 100-ra terveztem, de annál biztosan több lesz. Egy biztos a történetnek 2011. január 4.-én van vége. Azért akkor, mert a prológusban így kezdtem.

Most a mai fejezetnél 2010. szeptember 10-et írunk. 

Hát ennyi lenne, röviden. 

Ezt a fejezetet közvetve Kesha-nak köszönhetitek. Drágaságom emlékszel amikor chateltünk írtam, hogy megszállt az ihlet. Hát ez lett belőle.

(Kellan szemszöge)

Nem voltam felkészülve arra, hogy pont Anna smaragdzöld szemei néznek szemközt velem.

- Ti gondolom már ismeritek egymást – szólal meg mellettem Ian, el nem tudod képzelni mennyire haver, fut végig az agyamon.

- Szia Kellan – hajol hozzám azonnal, és puszit nyom az arcomra. Vidám, és szinte sugárzik. Amióta nem találkoztunk megváltozott, most kipihentnek tűnik, és jóval barnább. Erre viszont beugrik, még szép, sütette a hasát Tenerifén Pattinson-nal.

- Szia – viszonzom a köszönését, és persze a puszit is, ahogy megérzem a parfümje illatát elkábulok egy pillanatra. Annyi édes emléket ébreszt bennem, aztán megrázom a fejem. Na ezt nem, még egyszer nem versz át szépségem.

Ott maradok mellettük, hamarosan megtudom, hogy Ash-sel érkezett, mert Luca is szerepelt a bemutatón, itt találkoztak össze a másik kettővel, de a barátnőmnek el kellett mennie valahova, így ő itt maradt velük. Ian arckifejezését látva bevillan, megvan a következő áldozat. A srác szerintem bekapta a csalit, mert csüng minden szaván, nem is beszélve arról, hogy mindig is szerette a szép nőket. És ezt az egyet el kell ismernem, Anna gyönyörű.

Nem tudom miképpen távozhatnék feltűnésmentesen, mert nem bírom elviselni, hogy itt állok mellette, hallom a nevetését, érzem az illatát, és nem érhetek hozzá. Az ajkait figyelem, ahogy beszéd közben megnyalja, a francba, a testem azonnal reagál a gondolatra, hogy mit művelt velem legutóbb ez a száj. Feszengek, és igyekszem titkolni megváltozott állapotomat. Amikor elnézést kérve megindul a mosdók felé várok egy kicsit, majd az italokra hivatkozva én is követem. Tudom, hogy kockázatos, de… nem érdekel. Majd kimagyarázza valahogy, az úgyis mesterien megy neki. Belépek a mosdóba, szerencsém van, senkit se látok, úgyhogy elfordítom a kulcsot a zárban. Hallom a vízcsobogást, majd figyelem ahogy kilép, és megmossa a kezét, az apró táskájából egy rúzst vesz elő, és gondolom újra akarja kenni a száját.

- Felesleges – szólalok meg, mire ijedten fordul felém, aztán zavartan néz rám.

- Kellan, ez a női mosdó – szólal meg.

- Tudom.

- Nem kéne itt lenned, bejöhet valaki.

- Nem hiszem – vágom rá azonnal, amikor folytatom a mondatot megvillan a tekintete. – Bezártam.

Nem szól semmit, csak elgondolkodva rám néz, és elmosolyodik.

- Mit akarsz? – kérdezi. Mintha azt én tudnám?! Megbabonáz a bársonyossá váló tekintete. Láttam már ezt, nem is egyszer. Ő is kíván. Gyorsan döntök. Végülis miért ne?

- Ezt… – felelem, és azonnal megcsókolom. Viszonozza, de lehet ha nem tenné se érdekelne, jár ennyi nekem, ha Rob és még ki tudja hányan megkaphatták akkor én miért ne? Nem finomkodom, de ő se, érzem az ujjait, amint a nadrágomat bontják, és egy pillanat múlva már feszülő ágyékomra simulnak. Elvesztem az eszemet, felültetem a mosdó pultjára a bugyija nem túl óvatos közeledésemre elszakad, de nem törődök vele. Határozott mozdulattal belé temetkezem, egy pillanatra megdermed, de a teste felkészült rám, aztán ő húz még közelebb, és szorít magához. Mint egy megvadult bika mozgok benne, miközben a szám az övére tapad. A kielégülés hamarosan mind a kettőnket maga alá temet, és mint egy földbe csapódó meteor robbanok el benne. Hangosan zihálok, és ő is szaggatottan veszi a levegőt. A háta mögött a tükörbe nézek, meglátom benne magamat. De nem akarom. Ezt soha többet!  Múltkor is ez volt, szex, és utána pofára esés. Na azt már nem. Kihúzódom belőle, és sietve rendbe szedem magam. Még mindig a fülemben csengenek az akkori szavai. Itt az alkalom a visszavágásra.

- Köszönöm. – mondom, mire kissé zavarodottan és kérdőn néz rám. – Igazad volt, nincs jobb a hangulatjavító szexnél. Máris jobban érzem magam.

Látom, hogy megrökönyödik, és mintha valami más érzelem is átsuhanna az arcán, de nem foglalkozom vele, kinyitom az ajtót és kimegyek.

(Anna szemszöge)

Hihetetlen. Ez a legjobb szó arra amit éppen átéltem. Hihetetlenül jó volt, dacára annak, hogy hol vagyunk. És hihetetlen, hogy megtettük. Bár azt hiszem ő mindig rá tudna venni. Amikor meghallottam a hangját nem tudtam mit gondoljak, miért jött utánam. De már amikor azt mondta, hogy bezárta az ajtót tudtam, hogy ez lesz belőle. Nem érdekelt, hogy hol vagyunk, csak az, hogy érezzem. A csókjait, az érintését, a testét magamban. Ez nem egy óvatos szeretkezés volt, de nem hiszem, hogy azt most ki tudtam volna várni. Tetszett, hogy szenvedélyes, majdhogynem durva, mert annyira kívántam, hogy az szinte fájt.

Kicsit nehezményezem, hogy olyan gyorsan elhúzódik, de végülis igaza van, több száz vendég van kint, az is nagy csoda, hogy eddig senki se akart bejönni. Vagy csak nem vettük észre? Meglehet.  Ránézek, az arca valahogy olyan furcsa, szenvtelen. Amikor közli velem, hogy mi volt ez felismerem a saját szavaimat. Oké, pont ott, ezt megérdemeltem. Szóra nyitnám a számat, de hátraarcot vág és kimegy. Ez most komoly? Itt hagy faképnél ennyivel? Oké, tudom, hogy bocsánattal tartozom, de legalább megvárhatta volna. Kintről beszéd szűrődik be, valakik közelednek, így sietve bemegyek az egyik fülkébe, magamra zárom az ajtaját, és figyelem a belépők párbeszédét.

- Láttad ki volt az?

- Aha, Kellan Lutz. Te ez a pasi szívdöglesztő…

- De nem innen jött ki?

- De szerintem is, akkor… - csönd én meg automatikusan felhúzom a lábaimat.

- Nem, még sincs itt senki. Bár nem lett volna meglepő, azt hallottam, mostanában minden este más csajt visz el.

- Hát én is elmennék vele egy körre…

- Akkor festesd szőkére a hajad, mert az jön be neki.

Döbbenten hallgatok, és megszégyenülve várom, hogy kimenjenek. Tehát ezért volt. Én vagyok a mai strigula. A hangulatjavító. A büdös k…a életbe. Egyszerre érzem magam megalázottnak és hihetetlen dühösnek. Pont velem kellett ezt eljátszania, oké, én se bántam vele kesztyűs kézzel, de ez most túlmegy minden határon. És még az is megfordult a fejemben, hogy félredobok mindent és megmondom neki, hogy sze…

A francba, na nem, még csak az kéne, hogy rájöjjön. Azt az örömet nem szerzem meg neki soha.

Amikor többen is bejönnek, én is kilépek a fülkéből, rendbe szedem magam, a használhatatlanná vált ruhadarabomat kidobom a kukába és a társasággal együtt távozom. Visszamegyek Nina-hoz és Ian-hez és beszélgetni kezdek velük. Hamarosan csatlakozik hozzánk Ash és Luca is, jól elvagyunk. Szívem szerint sikítva rohannék el innen, el is határozom, hogy szólok a barátaimnak, de amikor meglátom, hogy felénk közeledik egy SZŐKE cicababával meggondolom magam.

Vidáman üdvözli Ash-t és nem vesz tudomást Luca vészjósló arcáról.

- Srácok ő itt Candy… – mutatja be a műmellű, botoxolt, szoláriumbarna libát, akinek annyi szilikon van a szájában, hogy abból egy hatdarabos muffinsütőt lehetne önteni.

Nem figyelek a csevegésre, lassan kortyolgatom az italomat, de egy mondatra felkapom a fejem.

-… javítanunk kéne a hangulaton, mit szólsz hozzá szépségem. – Természetesen Kellan száját hagyják el ezek a szavak, magához öleli a macáját és közben kihívóan néz rám. Szemétláda. Ha van képe kikotyogni esküszöm nem érdekel semmi, de eltöröm az álkapcsát. Szerencséjére nem folytatja. Most esik csak le, ez engem kóstolgat, hát azon nem múljon haver. Belekarolok a mellettem álló Ian-ba, mintha csak a szandálomat akarnám megigazítani, de utána se engedem el, és élénk flörtölésbe kezdek vele. Ő veszi a lapot, a modora erősen emlékeztet Jay-re. Nagyokat nevetek a viccein, és közben lopva rá-ránézek. Kellan először meglepődik, de aztán magához térve igyekszik túllicitálni rajtunk, ölelgeti a nőt, még jó, hogy rá nem mászik itt a terem közepén. Aztán mikor megunom, megkérdem a mellettem álló kedves srácot, hogy nincs-e kedve kijönni a teraszra, egy kis friss levegőt szívni. Ő bólintva felel, közlöm olaszul Luca-val, hogy pár perc múlva elmegyek, ők csak maradjanak nyugodtan, a riasztó kódját tudom, kulcsot meg már  kaptam a bejárati ajtóhoz, szerencsére nálam van.

- További jó szórakozást – búcsúzok el hangosan a többiektől, majd még hozzáfűzöm, pontosan a szemébe nézve. – Nekem most valami másra támadt hangulatom…

Alaposan megnyomom az utolsó szót, ami célba talál, mert látom, hogy megrökönyödve néz rám.

Odakinn pár percig beszélek a kísérőmmel, majd közlöm vele, hogy akkor most megyek, nevetni kezd, és azt válaszolja, hogy oké. Leintek egy taxit, bemondom a címet, beülök, de meglepetésemre társaságom akad.

- Hozzád vagy hozzám? – kérdezi a mellém ülő, mire megrökönyödve nézek rá. – Nézd szépségem én nem vagyok teljesen hülye, szóval…

(Kellan szemszöge)

Elégedett vagyok, visszaadtam neki a kölcsönt. Ő is ugyan ezt tette, hát most tudja meg milyen szar érzés. Bár mivel áltatom magam, valószínűleg cseppet sem zavarja. Keresek egy italt, és a mosdó ajtaját  figyelem, látom amikor kijön, mintha mi se történt volna, megy vissza és mosolyogva beszélget tovább. A büdös életbe, ezt a lelketlen nőszemélyt. Oké, akkor második menet indul. Körbenézek, nem kell sokat keresgetnem pár méterre tőlem egy szőke csaj álldogál, falatnyi miniszoknya, köldökig érő kivágás, éppen jó lesz. Megkörnyékezem, nem kell sokat győzködni. Az IQ-ja kisebb lehet a mellbőségénél, de kit érdekel. A második ital után megkérdem, nincs-e kedve csatlakozni a barátaimhoz.

- Kik azok, hallhattam már róluk, ők is híresek?

- Hát, az egyikük Ashley Greene, ő is játszik a Twilight-ban. A barátja Luca Salti modell, ma este is fellépett. Nina Dobrev és Ian Somerhalder a Vámpírnaplókból, - mutatok feléjük.

- És a magas szőke csaj? – mutat életem megkeserítőjére.

- Ő Anna Gádor-Mc’Gee, Robert Pattinson barátnője. – teszem hozzá. Egyébiránt egy mindenkivel ágyba bújó hazudós, kétszínű szuka.

A csaj odavan a társaságtól, így átölelem a derekát és a többiekhez vezetem. Kicsit rájátszom a dologra tudom, de nem érdekelnek a furcsa pillantásaik. Ő bezzeg egyetlen mozdulatával vagy pillantásával se árulja el magát. Sőt, nekiáll flörtölni Ian-nal. Azt meg nem kell kéretni. Egyre jobban kiütközik Candy, mert alkalmi partneremet így hívják és Anna közötti különbség. Előbbi kissé butácska és közönséges, míg utóbbi értelmes és visszafogott. Egyvalamiben azonban megegyeznek, mind a kettő a testét használja, dühösen figyelem, ahogy a srác karjába kapaszkodik, majd kijelenti, hogy máshoz van hangulata. Hát nincs kétségem mihez. Látom, hogy kimennek a teraszra, fél szememmel mindig őt figyelem, egyszercsak eltűnik. Mindkettő. Faképnél hagyom a társaságot, nem törődve a kérdő pillantásokkal kimegyek, még éppen látom, hogy taxiba szállnak. Hogy miért teszem nem tudom, de leintek egyet, és közlöm a sofőrrel, hogy kövesse őket. Amikor meglátom az ismerős utcát, már sejtem hova tartanak, de tovább kínzom magam és végignézem, ahogy beengedi a házba.

- Vigyen a legközelebbi bárba - kérem a taxist, miután fizettem bemegyek és kérek egy whisky-t. Egy üveggel.   

(Anna szemszöge)

Először nem is tudom, mit mondjak. Szarban vagy Anna, nem kicsit. Na jó, attól nem félek, hogy fizikailag gondot okoz, hogy helyre tegyem, alacsonyabb nálam legalább öt centivel, cipő nélkül is. De egy taxiban ülünk. Na már most, ha balhét rendezek annak ugye nyomai maradhatnak, és botrányt nem akarok. Felmerül bennem, hogy írnom kéne egy sms-t Luca-nak, hogy siessen haza, de ezt nem engedi a büszkeségem. Elmélázásomból a combomat simogató kéz rángat ki, amit azonnal arrébb rakok.

- Ne legyél már ilyen szűzies, a pasid alig pár napja hagyott itt, és Lutz-nak mindjárt sikerült a bugyidba jutnia. Hidd el, rám se panaszkodott még senki – súgja a fülembe, és újra a combomra rakja a kezét, és egyre feljebb törekszik. Hát haver, ezt kár volt. Megfogom a kézfejét, tudom, hogy hol van az a pont, aminek a stimulálása megállítja.

- Aúú – jajdul fel azonnal, mire a sofőr a tükörbe néz, én meg bőszen mosolygok rá.

- Ne legyenek kétségeid, ha még egyszer próbálkozol eltöröm. – Elengedem, mire fájó kezét simogatja és elgondolkozva néz rám. Az út további része néma csöndben telik, de a ház előtt megelőz, fizet és kiszáll velem együtt.

Mi a fenét csináljak?

- Nem fogsz bejönni – közlöm vele, de az arcán eltökéltség ül, és csak néz rám elgondolkozva.

- De, és te el fogod mesélni nekem, hogy mi is volt ez az egész. Miért játszottad el Kellan előtt, hogy buksz rám, amikor nem igaz. Arról nem is beszélve, hogy ő majdnem lefejelt, mert alig látott a féltékenységtől. Azt meg ne akard nekem bemesélni, hogy nem feküdtél le vele, mert történetesen a férfi és a női mosdó között van egy szellőző.

Na ez bukta.

Elindulok az ajtó felé, jön a nyomomban, mit tegyek?

- Különben nem értelek, első benyomásra nem tűntél egy cafkának. Összevesztetek Pattinson-nal?

- Nem - felelem automatikusan.

- Akkor, hogy a francba vagy képes mind a kettővel…

- Én nem fekszem le Rob-bal! – Hoppá, a franca, elszóltam magam.

- Micsoda? – hát nem hiszem, hogy van még valami amivel ennyire meg tudtam volna lepni, nagyot sóhajtok – Oké, bejöhetsz, de a kezedet tartsd a zsebedben.

Kinyitom az ajtót, beütöm a riasztó kódját, és intek neki, hogy kövessen.

- Ez kinek a háza? – kérdezi, de nincs időm válaszolni, mert az addig megbúvó kis rosszcsont kilő, mint a puskagolyó. Elkapja a nadrágszárát, Ian forog körbe, de a kiskutya nem engedi. Vagy egy percig nevetek rajta, utána megszánom.

- Marlow, nem szabad, gyere ide – szólok rá, és meglepetésemre hallgat rám, igaz előtte még vakkant egyet, aztán a kis kosarába fekszik.

- Marlow? – néz rám kérdőn – így már értem, ez a dög mindig is utált engem. De akkor ez…

- Ez Luca háza, ő az unokatestvérem, és az egyik legjobb barátom.

- Nagyszerű, mindjárt a viperafészekbe hoztál, ha hazajön akkor ő is ki akar majd nyírni?

- Hé nem én hívtalak… - mordulok rá, és megkérdem kér-e inni valamit.

Miután mind a ketten letelepedünk a kanapéra, elővigyázatosságból két különbözőre, kérdőn néz rám. Nincs mese, valamit mondanom kell neki, és a legegyszerűbb az igazságot. Utána meg csak remélhetem, hogy nem jár el a szája.

- Áprilisba Rob Budapesten forgatott… - kezdek bele, és vázolom, hogyan találkoztunk, hogy jött az ötlet, hogy játsszuk el a szerelmespárt, és miért van erre szükség. Figyelmesen meghallgat, aztán rákérdez, hogy és Kellan? Kelletlenül, de közlöm vele, hogy mi ketten párszor… szóval volt köztünk valami.

- De akkor miért hozta oda az a szőke macát, és te miért csináltál úgy mintha mi ketten – mutat kettőnkre.

- Legutóbb megbántottam, azt hittem, hogy nem haragszik már rám, ezért hagytam, hogy a mosdóban…

- Csak ezért? – kérdez rá mosolyogva, és egyre jobban emlékeztet Jay-re.

- Nem, nem csak ezért, de a lényeg az, hogy utána viszont elég érdekes dolgokat hallottam.

- Mit? Ja értem, látszik az arcodon, mostanában elég gyakran váltogatja a… partnereit, és tényleg mind szőke. Akkor gondolom, ez nem véletlen. Hát nem vagytok egy egyszerű eset.

Hosszú időn át beszélgetünk, igazam volt, tiszta Jay. Pimasz, vicces, és jó hallgatóság. Keresek egy üveg bort, kényelembe helyezzük magunkat, éppen azt meséli, hogy a sorozatban ő is egy vámpírt játszik, amikor nyílik az ajtó, és…