40. Amikor azt hiszed minden tökéletes...

(Anna szemszöge)

Meglepetésünkre a másik háló ajtajában Kellan áll, és vígan fényképez a megszokott kaján arckifejezéssel, de a szemeiben azért valami mást is látok. Rob vigyorogni kezd, gondolom ő tudta, hogy itt van, de valószínűleg sikeresen eltereltük a figyelmét, így egy pillanatra azért meglepődött. Mind a ketten azonnal a kanapéra ülünk és magunk elé kapunk egy-egy díszpárnát. Oké, nem vagyok szégyenlős, van olyan fürdőruhám, ami sokkal kevesebbet takar, de azért a fotózást kihagynám. Apropó fényképezés, valahogy el kéne venni tőle. Látom, hogy Kris fejében is ez a gondolat foroghat.

Na jó, nagyfiú, te akartad.

- Kris, szerinted nincs itt valakin túl sok ruha, Rob-ot már úgyis félig levetkőztettük – kérdezem, és ledobva a párnát, felkelek a kanapéról a lehető legkecsesebben elindulok Kellan felé, közben végig a szemébe nézek. Azt látom félszemmel, hogy veszi a lapot és indul utánam, de Rob elkapja a kezét és visszahúzza. Kicsit durcásan nézek rá, de folytatom az utam a célom felé.

- Kellan, megkaphatom a telefonod - nézek rá kérdő arccal - nem akarsz nemet mondani nekem, ugye?

Közben mellé érek, és a két kezem a mellkasára rakom, és végig simítok rajta. A szemei elhomályosodnak, nyúlnék a telefonért, de gonoszkodva felemeli a kezét a plafon felé. Így mezítláb vagy tíz centivel kisebb vagyok nála, plusz a keze is hosszabb, nem érném el, másmilyen cselhez kell folyamodnom.

- Ne már, ennyit se teszel meg a kedvemért, pedig én azt hittem… - nézek rá duzzogva - na jó, ha ennyire nem számít amit kérek, akkor visszamegyek Rob-hoz, hátha ott jobban szeretnek. – Szavaimat tett követi, megfordulok, és indulnék, közben az egyik vállamról „véletlenül” lecsúsztatom a baby-doll pántját, és visszalesek rá. Látom, hogy követi minden mozdulatom és nem hagyja hidegen a látvány, lépek még egyet, de elkap hátulról megfordít és szájon csókol. A csókja forró és tüzes, izgalmas éjszaka elébe nézünk.

- Hé mi ez a vadember stílus - mondom neki még mindig morcosan - jó, hogy nem a hajamnál fogva húzol be a barlangodba.

- Nem is rossz ötlet – mondja vigyorogva és egy pillanat múlva már fel is kap, a mondatától eláll a szavam,  és a szám is tátva marad a meglepetéstől, a vállán lógok, kezével a combjaimat fogja.

- Azonnal tegyél le… - morgok.

- Még mit nem, éppen most akartál itt hagyni a barátom kedvéért… nem engedlek sehova, az enyém vagy – a hatás kedvéért még a fenekemre is rácsap.

- Kellan Lutz, ha jót akarsz MOST AZONNAL TEGYÉL LE! – mondom neki vészjóslóan, és közben a kezemmel a hátát püfölöm.

- Miért, mit kapok cserébe? – kérdezi, Na megállj csak. Éppen válaszolnék, de már megint kattogást hallok, ezúttal Rob fényképez vigyorgó arccal, Kellan meg pózol neki. Oké, unom az ingyen cirkuszt, elég lesz már, ha jól gondolom csak egy dologgal tudom rávenni, hogy lerakjon.

(Kellan szemszöge)

Ahogy gondoltam Anna nem adja fel, félre dobja a párnát és elindul felém. Nemigen zavarja az átlátszó cucc, nem veszi el rólam a szemeit, de közben Kristen-nek beszél, hogy szerinte engem is le kéne vetkőztetni, hát ez ellen semmi kifogásom, de kettesben azért jobb lenne. A látóterem szélén mintha mozgás támadna amit Rob szavai is igazolnak, hogy ő csak maradjon szépen mellette, én azonban csak Annát figyelem. Ránéz a haveromra, nem túl kedvesen, de aztán már mellém is ér, és lágy behízelgő hangon szól hozzám.

- Kellan, megkaphatom a telefonod - közben a kezei a mellkasomat simogatják. Ha nem láttam volna az előbb, hogy hogyan vették el Rob eszét bedőlnék neki, így is közel állok hozzá, de az utolsó pillanatban felemelem a kezem, és így nem éri el. Kikészít ez a nő, egy tehetséges színésznő veszett el benne, az biztos. Ahogy lebiggyeszti a száját, viszont tudhatná nagyon jól, hogy mi lesz ha azzal fenyeget, hogy Robhoz megy. Valószínűleg tudja, mert „véletlenül” lecsúsztatja a válláról a pántot, na jó elég a játékból, elkapom a kezét és magamhoz húzom, és biztos ami biztos azonnal  megcsókolom. Ő is viszonozza, de amikor elszakadunk egymástól azért még duzzog, hogy micsoda vadember vagyok. A mondata egy gondolatot ébreszt a fejemben. Mi volt régen, az EMBER megragadta a nőt, és vitte, oké állítólag a hajánál fogva, azért arra nem vetemednék, de... Én is ezt teszem, a vállamra kapom. A súlya meg se kottyan.

 - Nem is rossz ötlet, na asszony most az lesz amit én mondok – erre persze morogni kezd, de nem hagyom magam azzal védekezve, hogy le akart cserélni a haveromra. Amikor még a fenekére is rácsapok, persze csak finoman, már tényleg kiakad, de ez most nem úgy hangzik, mint amikor le akarta harapni a fejem. Látom, hogy Rob és Kristen jót vigyorog rajtunk, a haverom meg fényképezni kezd. Úgy fordulok, hogy rendesen látszódjon minden, Anna csodás teste, az hogy a vállamon van, és azért az elégedett arckifejezésem is. Püfölni kezdi a hátam, de nem hagyom magam, egy idő után persze megkérdem, hogy mit kapok ha leteszem. Az egyetlen olyan választ adja, ami azonnali cselekvésre késztet.

- Ha leteszel holnap reggelig azt csinálhatsz velem amit akarsz, és én teljesítem minden kívánságodat.

Persze azonnal talpra állítom, és várom a jutalmamat. A tekintetünk összefonódik, látom, hogyan változik a szeme egészen sötétzöldre, lépnék felé, de megelőzött, egy lendülettel az ölembe ugrik. Végre, éppen úgy, mint az este, megtartom a kezeimmel, és ő is automatikusan átölel a lábaival. A vékony ruhán át érzem minden porcikáját. Magához húzza a fejem, és ezúttal ő csókol meg engem türelmetlenül. A nyelveink vad játékba kezdenek, egy pillanatra sem válva el egymástól. Nem tudom meddig folytatnánk így, de lassan leesik, hogy nem vagyunk egyedül. Ezt ő is észrevette, mert a fülemhez hajol:

- Milyen gyorsan tudsz eljutatni az ágyig? - kérdezi.

- Hú, Cica észre se veszed és már ott is leszel. - Még ki se mondtam a teljes mondatot amikor már viszem a szobája felé. Még visszaszól valamit Robnak, de nem foglalkozom vele, a könyökömmel nyitom ki az ajtót, és egy határozott mozdulattal be is rúgom mögöttünk. Ne felejtsem megköszönni Robnak, jut eszembe amikor meglátom az ágyat.

(Rob szemszöge)

Anna el indul Kellan felé. Ő kitágult szemekkel bámul rá, na ja így hogy teljes egészében látszik még szexisebb a látvány. Meglepetésemre Kris is megindul utána, de visszahúzom az ölembe, még csak az kéne, hogy ő is azt csinálja Vele amit Anna velem. Na azt a látványt nem nekem találták ki. Nem erőlteti a dolgot, elhelyezkedik az ölembe és nevetve figyeli, hogy a barátnője hogyan csavarja az ujja köré a nagydarab haveromat.

De kivételesen ő is résen van, és amikor Anna a telefonjáért nyúl felemeli a kezét, így nem éri el. Ő persze duzzogni kezd, tanítani kéne azt a mozdulatot, ahogy véletlenül lecsúszik a pánt a válláról. Kellan-nek ez betette a kaput, elkapja a kezét, magához rántja és megcsókolja. Kis barátnőnk egy kicsit húzódozik de csak a látszat kedvéért, viszont amikor a vállára kapja, na az már cseppet se tetszik neki. Na oké, ezt a látványt muszáj megörökítenem, és azonnal meg is teszem. Anna morog, Kellan meg vigyorog. És még a fenekére is rácsap, húú ha ezt a srácok meglátják, mert hogy megmutatom nekik, az tuti. Évődnek még egy darabig egymással, de Kellan kérdésére, hogy mit kap cserébe, ha lerakja, Anna bedobja a Jackpotot.

 Hát a mondatára nincs az az épeszű ember aki ne cselekedne azonnal. Kellan rögtön cselekszik, de amint egymás szemébe néznek forrni kezd körülöttük a levegő, mi ketten is megbűvölve nézzük őket. Ilyent nem sokszor lát az ember, nem hiszem, hogy tisztában vannak azzal, hogy itt vagyunk. És az a mozdulat, ahogy Anna felugrik az ölébe, húú, Kellan a fenekénél fogva tartja, és csókolóznak, nem finoman, hanem…

- Szerinted nem kéne szólni nekik, hogy itt vagyunk – kérdi Kris, mire mind a kettőnkből kitör a nevetés. Ez szemlátomást ráébresztette őket a jelenlétünkre, valamit súgnak egymásnak, és Kellan anélkül, hogy elengedné, ahogy van viszi a szobájába. Anna még visszaszól, és tesz egy megjegyzést arra, hogy a telefon helyett inkább mire koncentráljak, én meg azonnal válaszolok is.

  - Attól ne félj, én Kristen-re mindig készen állok – és gyorsan magamhoz is vonom és megcsókolom. Amint a szánk összeér meg is feledkezünk róluk és egymással vagyunk elfoglalva. Itt az ideje, hogy mi is elvonuljunk egy kicsit intimebb helyre. Az ölembe kapom és beviszem, óvatosan rakom le az ágyra, egy pillanatra se válva el a szájától. Szó se róla ez aztán tényleg meglepetés volt a javából.

- Kristen Stewart, őrült nőszemélyek vagytok ti ketten, és hogy is volt az, hogy osztozunk? Te csak ne akarj mást rajtam kívül, nőt se. Vagy már nem vagyok elég neked? – nézek rá csodálkozva, de tudva, hogy mit fog válaszolni. Ahogy gondoltam fejbe vág a párnával.

- Idióta - nevet rám - de egy pillanatra azért elhitted. 

- Hát elég meggyőzőek voltatok. De azért ez a kétszemélyes felállás jobban tetszik. És ha jól gondolom nekik is.

Innentől kezdve aztán már nem beszélünk, mert leköt bennünket, hogy minél előbb megszabaduljunk az össze ruhánktól, illetve jobbára az enyémtől, mert rajta nem túl sok van, és ami után a következik, na azt inkább nem részletezném. Ez az aprócska kis jelenet a nappaliban csak még jobban feltüzelte a vágyainkat. Kis idő múlva kimerülten fekszünk egymás karjaiban, amikor valaki bedörömböl a háló ajtaján.

(Kellan szemszöge)

A szobába lépve az ágyhoz viszem és óvatosan leteszem.

 - És most holnap reggelig nem teheted ki innen a lábad, - mondom neki, mire legnagyobb örömömre azt feleli, hogy nem is akarja, és visszakérdez, hogy én ráérek-e.

- Neked? Mindig – felelem és valóban így is gondolom. Hat lóval se tudnának elvontatni.

Mióta vártam már erre, csak ő és én, kettesben, egy ágyban… a másik kettő nem érdekel, mert sejtéseim szerint már ők sincsenek a nappaliban. Próbálom a lehető legfinomabban megcsókolni, lágyan becézgetem az ajkait, ezzel is azt akarom bizonyítani, hogy nem csak a dolog szex része érdekel, hanem ő maga. Viszont nem bírom sokáig, és őt is elragadják az érzései, mert pillanatok múlva már vadul esünk egymásnak, simogatom ahol csak érem, ő is türelmetlenül húzza le rólam az inget, és a keze már a pólómat rángatja ki a farmeromból. Segítek neki, a száját a nyakamra tapasztja, az ujjai ott vannak mindenütt a bőrömön. Viszonozni akarom a mozdulatait, a hátára fektetem és elkezdem levetni róla a felsőrészt. Lassan haladok felfelé, végighúzom a nyelvemet a köldöke körül, mire hangosan felsóhajt, úgy mozdul, hogy könnyedén ki tudjam bújtatni belőle, amit készségesen meg is teszek. A mellei teljesen elbűvölnek, egyszerűen tökéletesek, ahogy itt meredeznek előttem, finoman simogatni kezdem, de nem bírok ellenállni neki, és rátapasztom a számat. Mind a kettővel felváltva játszom, válaszul egyre szaggatottabban veszi a levegőt, az ő szemében ugyanazt a határtalan vágyat látom, mint ami valószínűleg az enyémből is sugárzik. Megint előtör a benne rejlő vadmacska, határozottan a hátamra kényszerít, fölém kerekedik, ami ellen nincs semmi kifogásom. A számtól indul a nyakam felé, majd egyre lejjebb, apró csókokat hint a mellkasomra, az ujjai már a nadrágom derék részénél járnak, mire önkéntelenül visszatartom a lélegzetem. A farmerom gombjaival próbálkozik, majd amint sikerrel járt már húzná is le rólam. Az arcán kacér kis mosoly, egyszerűen elvarázsol. Mellém ül, amit kicsit bánok, de leesik, hogy másképpen nem tud megszabadítani a zavaró ruhadarabomtól, segítek neki, és villámgyorsan leveszem a zoknimmal együtt. Ez elnyerte a tetszését a következő mozdulata meg az enyémet, újra átemeli felettem a lábait, és rám ereszkedik, Csak két vékony ruhadarab van közöttünk, így minden egyes porcikáját érezni, de nem elégedik meg ennyivel, mert lassan körözni kezd felettem a csípőjével.

Te jó ég, ez a nő a sírba visz, magamhoz szorítom, majd a tenyereimmel körbezárom a melleit, édes ahogy felém tolja magát. Nehezen bírom már visszatartani magam, hála a mozdulatainak. Nem vagyok már kiskamasz, de ennek nehéz ellenállni. Jobb ha egy kicsit elterelem a figyelmét, mielőtt még késő lesz. Magam alá fordítom, és most én szorítom a kezeit a teste mellé, persze csak finoman, nem akarok fájdalmat okozni neki. Megcsókolom amit rögtön viszonoz, a számmal elkalandozok az arcán, aztán egyre lejjebb, a nyakán át megint édes halmait veszem célba. Nem állok meg itt, végighúzom a nyelvemet egészen a köldökéig, ott játékosan bele, beledugom a nyelvemet. Válaszul az egész teste megfeszül, és szabadulni akarna, de nem hagyom. Még lejjebb haladok, elérve a vékony kis csipkét, először a felső vonalán, majd a combjainál húzom végig rajta, nem bírok ellenállni a kísértésnek amit a készségesen széttárt combjai nyújtanak, ujjaimmal simogatni kezdem a selymen át. Látom, hogy a mellkasa egyre gyorsabban emelkedik, ujjaival a takarót markolja. Készülök megszabadítani az utolsó ruhadarabjától, de előtte még követve az ujjaim útját, végigsimítok rajta a nyelvemmel. A kényeztetésem hatására a háta ívbe húzódik és egy elragadtatott kis hang hagyja el a száját. Nem hallottam még ennél gyönyörűbbet. Pár pillanatig mozdulatlan, én meg csak figyelem az arcát, ezernyi érzés olvasható le róla. És ha jól értelmeztem a jeleket, márpedig ezen a téren nem szoktam tévedni, akkor a ténykedésemet felettébb kielégítőnek találta.

A szeme pajzánul megvillan, nem tudom mire számítsak, de ami ezután következik az minden képzeletemet felülmúlja. Megint a hátamra fordít, már várom, hogy fölém kerekedjen, de ezúttal a két combom közé helyezkedik. Először végtelenül lassan alig-alig hozzám érve megcsókol, játszik velem, próbálom elkapni, de nem hagyja, egyre lejjebb kalandozik a szája, játékosan a mellbimbómat harapdálja, aztán eléri a bordáim vonalát, a köldökömet, közben cirógat a melleivel, a vékony ujjai a boxerem pántjával játszanak, ugyan azt csinálja mit nemrégen én vele. Amikor végigsimít a duzzadó férfiasságomon, felsóhajtok. Szeretném már magamon érezni, és legfőképpen elmerülni benne. Ezt eljátssza a szájával is, de már a tűrőképességem végső határait döngetem, egy határozott mozdulattal magamra húzom, és vadul csapok le a szájára. A kis bestia megint ritmusosan mozogni kezd felettem, már nem tudok finomkodni, megmarkolom a mellét a másik kezemmel az ágyékomhoz szorítom. Látom a szemében, hogy ő is erre vágyik. Figyelem az arcát, annyi vadság sugárzik róla…

(Anna szemszöge)

A szavaimnak azonnali hatása van, mert egy pillanat múlva már a szilárd földön állok, és várakozásteljesen néz rám. A szemei ragyognak. Már megint a saját csapdámba estem, mert nem bírom tovább nélküle. Egy lendülettel az ölébe ugrom, a lábaimmal átkulcsolom a derekát, ő a fenekem alá nyúlva tart, a karommal átölelem és szájon csókolom. Nem kell várnom, mert azonnal viszonozza, ha nem hallom meg a másik kettő kuncogását és a fényképezés jellegzetes hangját, valószínűleg már egy ruhadarabbal kevesebb lenne rajtam. Na jó eljött az ideje, hogy különvonuljunk, a füléhez hajolok.

- Milyen gyorsan tudsz eljutatni az ágyamba?

Válaszol, és már lépked is velem együtt. Azért én még visszaszólok:

- Rob én a helyedben sürgősen befejezném ezt - mutatok a telefonra - és igyekeznék készen ÁLLNI, mert a végén még Kris is kedvet kap és helyetted minket választ.

Érti a célzást és válaszol, sőt látom, hogy azonnal meg is csókolja, de onnantól nem figyelek mert elértük a háló ajtaját, ami villámgyorsan be is csukódik mögöttünk. A szobában rögtön célba veszi az ágyat, látom a tekintetén, hogy a mérete benne is kellemes gondolatokat kelt.

- És most holnap reggelig nem teheted ki innen a lábad - súgja a fülembe.

- Nem is akarom – felelem neki - de te sem. Ráérsz?

- Neked? Mindig.

Éppen eleget beszéltünk eddig, most a tetteken a sor. Megint megcsókol, először lágyan becézgeti a számat, apró csókokat nyomva rá, de aztán elveszítjük a kontrolunkat, vagy nem is tudom lehet, hogy csak én? Lényeg az, hogy a három napja sivatagban bolyongó turista nem vágyik annyira a vízre, mint én őrá. Valahogy rendeltetésszerűnek érzem, hogy találkoztunk, és most itt vagyunk. Ölelkezünk, kezeink bejárják a másik minden porcikáját. Simogatom a hátát, de zavar ez a rengeteg ruha, először az ingjétől, majd a póló következik. Kihúzom a farmerjából és rögtön alá dugom a kezemet. Olyan jó hozzáérni a csupasz bőréhez, még többet akarok, húzni kezdem a pólót felfelé, de elakadok, azonnal a segítségemre siet, és seperc alatt kibújik belőle és a földre dobja. Nem bírok ellenállni, megcsókolom a nyakát, majd apró csókokat hintek az egész mellkasára. Imádom a kidolgozott hasizmait, az ujjaim megint azokat rajzolják ki végtelen lassúsággal. A lélegzete is elakad, de nem bírja a tétlenséget. A hátamra dönt és csókolgatni kezdi a hasamat, nyelvével körberajzolja a köldökömet, majd lassú mozdulatokkal gyűri felfelé a baby-doll csipkéjét. A szája követi a keze által bejárt utat, egyre feljebb és feljebb. Homorítok, hogy le tudja venni rólam, ez a vékony anyag is zavar kettőnk között. Végre megszabadulok tőle, a száját egy halk sóhaj hagyja el és simogatni kezdi a melleimet. Mindkét keze egy ritmusban mozog, hüvelykujjai a mellbimbómmal játszanak, felé tolom a felsőtestem, mélyen a szemembe néz, annyi gyengédséget és vágyat látok a szemeiben, csak remélni merem, hogy ő is érzi, hogy ugyanúgy kívánom.

Hirtelen a szája lecsap a jobb mellemre és nyelvével simogatja, ingerli érzékeny testrészemet. Amikor már úgy érzem nem bírok többet, elég, áttér a balra, és eljátssza ugyanezt azon is. Az egész gyomrom görcsbe rándul, viszonozni akarom a mozdulatait, nem bírom a passzívságot. Hirtelen fordítom a hátára, két kezét az oldala mellé rakva. Megcsókolom és nyelvemmel elindulok a nyakától, a mellkasán át le egészen a köldökéig. Ujjaimmal már a farmer gombjainál járok, egyesével lassan szabadítom ki őket, végigsimítok az alsónadrág derékrészénél. Kacéran rámosolygok és megpróbálom megszabadítani a nadrágjától, de egy ekkora testet nem egyszerű, átemelem felette a lábamat és mellé ülök, abban a pillanatban megemeli a csípőjét, de nincs időm segíteni, már ki is bújt a nadrágjából egyben megszabadult a zoknitól is. Már láttam úszónadrágban de a kettő nem összehasonlítható. A boxer tekintélyes méretet sejtet, nem tudok neki ellenállni, lovagló ülésben rá helyezkedek, és lassú körkörös mozdulatokat végzek. Nem hagyja hidegen a dolog, mert ujjai azonnal a csípőmet szorítják, majd felcsúsznak a melleimre és megint azt kezdik simogatni. Tudom, hogy abba kéne hagynom, de nincs erőm, annyira jó, ahogy összeér a testünk. Az önuralmának a végét járja, a hátamra fordít és most ő fogja le a testem mellé a kezeimet. Szája az enyémre tapad, nyelveink vad táncot járnak, aztán elindul végig a nyakamon, a melleimen egymás után, lejjebb eléri a köldökömet. Ritmusosan mozgatja benne a nyelvét, amitől rögtön magamban akarom érezni. A kezeimet megfeszítem, szabadulnék, de nem enged. Még lejjebb, eléri a bugyim vonalát, ahogy végighúzza rajta, elakad a lélegzetem, de nem elégszik meg ennyivel, körberajzolja a széleit, a combomat önkéntelenül is szélesre nyitom. Elengedi az egyik kezemet, ujjaival lassú, megfontolt mozdulatokkal simogat, majd a szája is követi az előző utat. Zihálok, érzem valami felrobbanni készül bennem. Amikor egy forró csókot nyom a legérzékenyebb pontomra, majd nyelvével ritmusosan támad, nem bírom tovább, hangosan felnyögök.

Ezernyi kis csillag villan fel a behunyt szemem előtt, testem ívben megfeszül, nem gondoltam volna, hogy ennyire kicsi a tűrés küszöböm. Pár pillanatig mozdulni se bírok, minden tagomat jóleső zsibbadtság járja át.

Mindig is a kölcsönös örömszerzés híve voltam, ezért most én jövök. Ránézek, az arcán csodálat és egy pimasz vigyor. Élvezi, hogy ennyire átadtam magam neki, de ezt visszakapja. Felülök, fejét magamhoz húzom, és megcsókolom. Lassan követem nyelvemmel a szája vonalát, finoman beleharapva. Felhúzom az ágyra, és hanyatt fektetem. A két combja közé térdelek, és fentről lefelé haladva csókolgatni kezdem a mellkasát. Fogaim közé veszem a mellbimbót, amit a sóhajaiból ítélve rendkívül élvez. Haladok lefelé. Végigcirógatom a kebleimmel, belenyalok a köldökébe, és végre elérem a célom. A boxer pántját, először csak egy ujjammal rajzolom körbe, a derekán, a combjain, majd a tenyeremmel végigsimítok duzzadó férfiasságán. Egy feszült sóhaj hagyja el a száját, ebből arra következtetek, hogy jó irányba haladok, az előző utat a számmal is bejárom, válaszul egyre gyorsabban veszi a levegőt. Nem hagynám abba, de magára ránt, száját a számra szorítja és az ölébe húz. Próbálok mozogni, ritmusosan hozzá dörgölöm magam. Egyik kezével a mellemet simogatja, a másikkal a fenekembe markol és az ágyékához szorít. Mind a ketten nehezen viseljük már a várakozást és csak a kielégülésre vágyunk. Éppen elhatároznám magam, hogy leugrok az öléből és megszabadítom magunkat a felesleges ruhadaraboktól, amikor megszólal a telefonom.